MENÜ

MARIKA
honlapja


Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül. Helen Keller

 

 

Alheit :
TÜNDÉRNEK LENNI

Nem a természet teremtett:
Megálmodott valaki.
Úgy születtem, hogy a lelke
Káprázattal volt teli.
Első percem varázslat volt,
Szép, akár egy ének:
Élek, amíg álmodom, és
Álmodom, míg élek.

A mesék népe fogadott be,
Ő látta meg álmom,
Közöttük már otthon vagyok
Bárhol a világon.
A Képzelet tart össze minket,
Nem helyek vagy népek;
Élek, amíg álmodom, és
Álmodom, míg élek.

A mi világunk végtelen, és
Sok benne a rossz dolog.
Rájöttem: sok ember ébren
Jár, amíg én álmodok.
De néha ők is álmodnak még,
És ezért nem félek:
Élek, amíg álmodom, és
Álmodom, míg élek.

Addig, míg a Káprázatnak
A Tél nem vet véget:
Élek, ahogy álmodom, és
Álmodom, hogy élek.

 

Hermann Hesse

PILLANGÓ

 

Kis pille könnyű szárnyon,

égszínkék remegés,

gyöngyház-borzongás-álom,

csillog, ragyog, s enyész.

 

Ilyen volt boldogságom:

rebbenő jelenés,

szemvillanásnyi álom:

csillog, ragyog s enyész.

 


 

 

Byron

SOHA TÖBBÉ NEM SÉTÁLUNK

Hát soha többé nem sétálunk
Oly későn az éjben,
Bár szívünk még őrzi álmunk,
S a hold még ég a fényben.

S bár az éj még őrzi vágyunk,
S bár a nappal közeleg,
Soha többé nem sétálunk
Hold alatt és fény felett.

(Szabó Lőrinc?)

 

 

Helen Bereg:

VELED

Elfogadom örökre életed.
Magamét adva cserébe.
Szerelmünk egymásban él,
Összefonódó szenvedéllyel.

Szerelmed takarója alatt
Minden félelmem elszáll.
Vággyal bújok oda hozzád.
Kérlek, kérlek, ölelj át!

Melletted vagyok Kedves.
Szerelmem érzed? Végtelen.
Legyőz minden akadályt.
Lelkem lelkedet öleli át.

Társa vagyok életednek,
Örökké Téged szeretlek.
Ha lehunyod a szemed,
Érezned kell, ott vagyok Veled.

 

Dante Alighieri
(1265-1321)
XVI szonet

Elmémet újra s újra megrohanja
Ámor jóvoltából a gond, a kétely,
s ezt kérdem, szinte magamat siratva:
"Ó, ennyi kín miért csak engem ér el?"

Hirtelen támad Ámor s diadalma
legyőzetés nekem, halálveszéllyel,
egy szellemet kímél csupán, mi arra
való, hogy rólad szóljon nappal, éjjel.

S ha végre magam összekaptam éppen:
félholtan és mindenemből kifosztva
hozzád vánszorgok, gyógyulást remélek.

De nem tanácsos szép orcádra néznem,
mert szívem mindig reszketésbe fog s a
vénámból elszivárog minden élet.

 

 

Rabindranáth Tagore

BÍZZÁL A SZERETETBEN

Bízzál a szeretetben,
még ha fájdalmat is hoz!
Ne zárd be a szíved!
A szív csak azért van, hogy
elajándékozzuk,
meghal, ha nevet.
A fájdalom azonban nehéz és
hosszan tartó.
Engedd, hogy a fájdalmas szeretet
ébren maradjon szemeidben!
A lótuszvirág kinyitja szirmait
a napsugár csókjára,
és elveszít mindent, amije van.
Nem akart bimbói örökös
téli ködében maradni

 

A szerelem a lélek selyme,
a szív bársonyvirága,
melynek magvát minden szívben
elültette a teremtés,
de amely csak minden ezredik szívében
érik meg igazán pompázó virággá.

 

KERTÉSZ CIKLUSBÓL -válogatás

Vágyaim álomképe kiszáll szívemből, és
táncot lejt.
A sugárzó vízió elillan...
Magamhoz szorítanám erősen, de
ravaszul elkerül, és tévútra vezet.
Keresem, amit el nem érhetek; s elérem
azt, amit sosem kerestem.

Beszédes szemeid szomorúak. Kutatják bensőmet, mint
hold a tenger mélységét.
Életemet feltártam előtted elejétől végéig: semmit se rejtegettem, semmit vissza nem tartottam. Ez az, amiért engem nem ismersz.
Ha életem drágakő volna, száz darabra zúzhatnám, láncra fűzhetném, hajadba tűzhetném.
De szív ez, én szerelmesem. Hol vannak mélységei és merre
határai?
E királyság határai ismeretlenek előtted,
holott Te vagy a királynője.
Ha pillanatnyi gyönyör volna csupán, könnyed
mosolyban virulna ki, és Te átláthatnád,
felfoghatnád egy pillanat alatt!
Ha csupán fájdalom volna, átlátszó könnybe olvadna,
mely visszatükrözné legbensőbb titkát.
De szerelem ez, én szerelmesem, szerelem ez.

Gyönyöre és fájdalma határtalan; végtelen a szegénysége és a
gazdagsága.
Oly közel van Hozzád, mint az életed, és mégsem ismerheted meg
soha teljesen.

ÁLDÁS

Áldd meg ezt a parányi szívet, hófehér lelket,
mely elnyerte az ég csókját a földi életre.
Szereti a nap tündöklő fényét és az anyja
boldog mosolyát.
Nem gondol megvetéssel a porra, és nem vágyik
csillogó aranyra.
Áldd meg őt, és öleld szorosan a szívedre.

Száz keresztúton át idetalált. Ő tudja a
titkát, hogy választott ki a tömegből téged,
ajtód elé lépett, és kezedbe fogózva kérdezte
az útját.
Híven követ, csacsog, és nevet, és a szíve nem
ismeri a kételyt.
Őrizd hitét, vezesd biztos kézzel, és áldd meg őt.
Tedd a fejére a kezed, és kérd istenedet, hogy
ha parányi lába nyomában vészjósló hullámok
kelnek, fentről kapja a szelet, és kifeszített
vitorlákkal elérje a béke kikötőjét.
A nagy rohanásban ne felejtsd el őt, engedd,
hadd jöjjön közel szívedhez, s a kezed
pihentesd meg áldón a fején.

 

 

Áldozati énekek

9.

Balga, te, ki magad vállain akarod vinni saját magad terhét! Koldus, te, ki saját ajtódhoz mégy könyöradományért!

Hagyd ott összes terhedet annak kezében, ki mindent elbír, és soha sajnálkozó pillantást utána ne vess!

Szenvedélyes vágyad egyszeriben kioltja a lámpa fényét, melyet leheletével érint. Szentségtelen az, ne vedd át ajándékaidat tisztátalan kezéből! Csak azt fogadd el, amit szent szeretet kínál!

 

Áldozati énekek

35.

Ahol a szellem nem ismer félelmet s a fejet büszkén, magasan hordják:
ahol szabad a tudás;
ahol a szűkkeblűség házi falai nem tördelték részletekre a világot;
ahol a szó az igazság mélységes kútjából fakad;
ahol fáradhatatlan előretörekvés a tökéletesedés felé nyújtja karjait;
ahol a józan gondolkodás tiszta folyója nem veszett bele a lélektelen megszokások sivár homoksivatagjába;
ahol a szellem a te vezetésed mellett egyre szélesebben kibontakozó gondolatokhoz és tettekhez jut el:
a szabadság e mennyországában hadd ébredjen fel végre az én hazám!

 

A boldogság nem játékszer,
sosem szabad könnyelműen venni.
Ami után soha ne fuss,
inkább szépen elébe kell menni.
Türelmes az mindenkihez,
megérzi, ha ketten együtt várják,
Mikor két szív találkozik,
és egymásban megtalálja párját.

A boldogság olyan vendég,
amely egyszer látogat meg bárkit.
Az mindig csak olyat kedvel,
aki benne igaz szívre vágyik.
Könnyelműen soha ne vedd,
mert elviszi legféltettebb álmod,
A boldogság nem játékszer,
ha elveszted, többé nem találod.

 

Legyen képességed az örömre, bánatra,
Tartozz az időben mindig valahova,
Legyen egy otthonod, legyen egy családod,
és életed folyamán igaz jó barátod,
Legyen aki egyszer majd lezárja a szemed,
Életed végéig legyen aki SZERET,
Utadon kísérjen Isten békessége,
és legyen veled mindig az Ő megértése...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet