Ady Endre: Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom

A húsvéti ünnepek sorában nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat ünnepe következik, ezt követi húsvét vasárnapja.

A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, az utolsó, a virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a Nagyhét (hebdomada sancta).

A Húsvéti Szent Háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz ,nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

NAGYCSÜTÖRTÖK (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. (Azért „zöld", mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők.) Nagycsütörtök a katolikus egyházban az Oltáriszentség szerzésének emléknapja. Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), kezdetét veszi a legmélyebb gyász. A mise végén (amelynek része lehet a lábmosás szertartása) az Oltáriszentséget őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról („oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.

NAGYPÉNTEK Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

NAGYSZOMBAT húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés, majd a vigília-mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, s felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, tettek belőle a jószág ivóvizébe, az istállóban, a házban és a földeken szétszórták.

Krisztus a kereszten

Kitárt karjával ég és föld között

Rám néz, még itt van… élet és halál között.

Még szólni akar, szeme még keres,

Nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,

Nem lehet többé a szívem bezárva.

Igen, jól látom. Ő felém tekint.

Kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,

Szemével üzen: folytasd munkámat.

Legyél jószívű, legyél Irgalmas,

Hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass.

Te légy a lábam, szívem és kezem,

Hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég és föld között

Rám vár, még itt van élet és halál között.

Még szólni akar, szeme még keres,

Nevemen szólít: jöjj és engem kövess!

KERESZTÚT Kálvária (a lat. calvaria-ból), Krisztus keresztre feszíttetésének színtere (l. Jeruizsálem).  A szentszék, minthogy nem kereshette fel mindenki a szentföldet, megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett. A ferencrendiek voltak legbuzgóbb terjesztői a keresztúti ájtatosságnak, különösen pedig szent Lénárd (da Porto Maurizio) tűnt ki a keresztúti ájtatosság terjesztésében és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Épp ezért a pápák a keresztutak felállításának jogát kizárólag a ferencrendiekre ruházták, kik esetleg másokat is felruházhatnak e hatalommal. Megjegyzendő azonban, hogy a keresztút érvényes legyen, feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen. A keresztút egyes jeleneteit ábrázoló képek nem szükségesek. A történelmi Magyarországon a legszebb kálvária a selmeci.

Első állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

-Valahányszor szavam vétett, Pilátusod lettem néked

Pilátus háromszor jelenti ki Jézus ártatlanságát, és mégis halálra adja az Isten embert. Uram, ha most megítélnél, ártatlannak találnál minket? De ha hiba nélkül lennénk is, add, hogy mindig türelmesen viseljük az igazságtalan megítéléseket. Add  meg azt is, hogy szavainkra mindig vigyázzunk.

„Akkor kezükbe adá őt Pilátus, hogy megfeszítsék!” (Jn. 19,16.)

Második állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

-Uram, én meg puhán, restül – Vonakodom a kereszttől.

Add Uram, hogy készséges szeretettel és türelemmel hordozzuk keresztünket.

„keresztjét hordozván kiment a Golgotára.” (Jn.17)

Harmadik állomás: Jézus először esik el a kereszttel.

-Földre sújtód , jaj! én voltam, - Ki oly sokszor elbotoltam.

Mélységes bánattal siratjuk a magunk elestét, elkövetett bűneinket. Bocsásd meg azokat. Uram! Ezentúl kitartunk melletted, ha kell, a halál árán is.

Betegségeinket ő hordozta, s fájdalmainkat ő viselte.” (Izaiás 53,4.)

Negyedik állomás: Jézus szent Anyjával találkozik.

Ó csak én is véle járnék… Krisztus után, mint az árnyék.

Uram tedd fogékonnyá szívünket mások szenvedése iránt.

„Ó mily nagy volt ama drága Szűzanya szomorúsága Egyszülött szent Magzatán.” (Stabat Mater.)

Ötödik állomás: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni.

-Bárcsak én is bűnös lélek, …. Keresztemmel követnélek!

Örömest osztozunk keresztedben és meggyaláztatásodban.

„Megfogának bizonyos Simont, Cirenéből valót, és rátevék a keresztet, hogy vigye Jézus után.” (Lk.23,26)

Hatodik állomás: Veronika kendőt nyújt Jézusnak.

-Vajon hát én kőszívemmel, … Mennyi könnyet töröltem fel?

Nem törődünk többé mások hitetlenségével, gúnyolódásaival vagy fenyegetéseivel, hanem hűek maradunk Uram, hozzád és Egyházadhoz.

„Követé őt a nép és az asszonyok sokasága.” (Lk.23,27,)

Hetedik állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

-Hát én hányszor tántorultam,! – Bűneimbe visszahulltam!

Add, hogy álhatatlanságunk szégyenét  jóvátegyük,  hűségesek legyünk Hozzád és jó feltételeinket a sírig megtartsuk..

„A mi gonoszságainkért sebesíttetett meg, s mi  bűneinkért töretett össze.” (Izs.53,5.)

Nyolcadik állomás: Jézus vígasztalja a siránkozó asszonyokat.

-Jaj rám is szól, ami rátok: - Magatokat sirassátok!

Add Uram, hogy komoly szavad mindig alapos önvizsgálatra  indítson minket.

Hozzájuk fordulva Jézus, mondá: Jeruzsálem leányai! ne miattam sírjatok, hanem sírjatok magatok és gyermekeitek felett.” (Lk. 23, 28.)

Kilencedik állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt.

-Ested adjon szent kegyelmet, - Hogy a bűnből talpra keljek.

A véres kereszt legyen intő jelünk : bűnt soha többé el ne kövessünk

Erőm mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.” (21.zsolt. 16.)

Tizedik állomás: Jézust megfosztják ruháitól.

-Tisztes mérték, szent szemérem, mindig, mindig maradj vélem.

Öltöztesd fel lelkünket erényeid szépségébe.

„Szétosztották egymás között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.” (2l.zsolt. 19.)

Tizenegyedik állomás: Jézust a keresztre szegezik.

-Mi egyetlen boldogságunk, szent keresztfa téged áldunk.

A jövőben könnyeidben és véredben megtisztult lelkünk szívesen vállalja a szenvedést veled és érted.

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek” (Lk. 23.24,)

Tizenkettedik állomás: Jézus meghal a kereszten.

-Újra élek kegyelméből! - Ki szakaszt el szerelmétől?

Add. hogy mindig mint pótolhatatlan kincsünket gondozzuk.

„Jézus mondá: Beteljesedett! És lehajtván fejét , kiadá lelkét..” (Jn.19, 30)

Tizenharmadik állomás:  Jézus testét leveszik a keresztről, és fájdalmas Anyja ölébe fektetik.

-Bár pihennél mindig nálam, - Tiszta szívem templomában.

Fájdalmas égi Anyánkról sohase feledkezünk el; az ő karjaiban kívánunk majdan meghalni.

„Szűzanyám esengve kérlek, hathatósan vésd szívembe, Szent Fiadnak sebeit.”   (Stabat Mater)

Tizennegyedik állomás:  Jézus holttestét sírba teszik.

-Onnan kél fel harmadnapra, halált, pokolt letiporja.

Úgy is akarunk  mindig élni, hogy tetteinkből lássák: Jézus lakik szívünkben.

„Volt pedig azon a helyen , ahol őt megfeszítették, egy kert, és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Azért oda tették Jézust.” (Jn. 19,41-42)

FEHÉRVASÁRNAP …

A fehérvasárnap (latinul Dominica in albis; tamásvasárnap) a húsvét nyolcadát záró vasárnap (azaz a szent szombatot követő nyolcadik nap), a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapja, más néven kis-Húsvét.

Erre utal ezen vasárnapon a mise bekezdése: quasi modo geniti. Fehérvasárnap, a  keresztség szentségében való újjászütetés. A húsvéti ünnepkörhöz tartozik,  kezdetét virágvasárnaptól számítjuk.  A nagyszombaton kereszteltek ekkor vetették le fehér ruhájukat.

A fehérvasárnaphoz számos népszokás tartozik, pl. a mátkálás=vásározás, azaz komatál küldés.
A komatál küldése a komálás ősi népszokásának része volt, illetve kifejezhette a gyermekágyas anyák iránti figyelmességet.
Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást. A barátságkötésnek ennek a formája inkább a nőknél fordul elő, a férfiak körében ritkább.

„Komatálat kaptam,
Föl is aranyoztam,
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának!” - odaadta a tálat, ha a lány elfogadta a mátkaságot, akkor visszacsókolt, elvette a tálat, megköszönte és a következő esztendőben viszonozta.
Ez egy életre szóló barátság, testvérfogadás egyneműek között. Népszokásaink nagy része feledésbe merült, pedig nagy szükségünk lenne rájuk, hogy színt vigyenek rohanó, szürke világunkba.

 Az ünnep hagyományos tartalma, a határkerülés, határjárás pedig a valamikori Emmausz járásra, a sírból eltűnt Jézus keresésére és mennybemenetelének megünneplésére emlékeztet bennünket.

A középkorban egész Magyarország területén elterjedt szokás volt a húsvéti ünnepkörben a határkerülés vagy határjárás. A XIX. század végén az ország különböző vidékein még mind a katolikusok, mind a protestánsok gyakorolták.

A földeken, a vetések között ereklyékkel, templomi zászlókkal, énekszóval körmeneteket, processziókat rendeztek; lóháton vagy gyalog megkerülték a határt, miközben különböző szertartásokat végeztek, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.

Fehérvasárnap a szigorú húsvéti böjtidő után van, tehát feloldódnak a mulatságra, táncolásra szóló tilalmak, így alkalmas időpont arra, hogy a fiatalok bevonásával, néptáncegyüttesek vezetésével, táncaival induljon el a határkerülés A néptánc nem csak a színpadra állított koreográfiákat jelenti, nem csak a turistáknak szóló látványosság, hanem élő, szerves része az életnek, ebben az esetben a megújulást, feltámadást köszöntő ünnepeknek

Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.

Húsvét 2. vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapja. II. János Pál pápa nevéhez fűződik. A Szentatya a jubileumi szentévben, 2000. április 30-án avatta szentté Boldog Fausztina nővért, és akkor rendelkezett úgy, hogy húsvét második vasárnapja az isteni irgalmasság vasárnapja nevet viselje. (keresztenymagyarorszag.hu)

Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: ,,Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságának ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét utáni  első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!\ (Napló 49),

Szent Fausztina nővér életét ma már világszerte ismerik. Egyes teológusok véleménye szerint az egyház legjelentősebb misztikusai közé tartozik. ,Azt kívánom -- mondta Jézus -- hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.\ (Napló 699)

,,Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek [egyes] lelkek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek.\ (Napló 965)

KÜLÖNÖS KEGYELME A SORSNAK, HOGY A II. JÁNOS PÁL PÁPA ÁLTAL ELRENDELT ISTENI IRGALMASSÁG NAPJÁN AVATJÁK ŐT BOLDOGGÁ.

BÖJT A MAI MEGKÖZELITÉSBEN:

 1.)   TARTÓZKODJ A DÜHTŐL ÉS GYŰLÖLETTŐL!(Adj családodnak egy külön adag szeretetet minden nap!)

2.)  TARTÓZKODJ A MÁSOK MEGÍTÉLÉSÉTŐL!(Mielőtt ítélsz, emlékezz arra, hogyan tekint Jézus a mi hibáinkra.)

3.)  TARTÓZKODJ A CSÜGGEDÉSTŐL!(Tarts ki Jézus ígérete mellett, hogy az Ő terve tökéletes a életedre.)

4.)  TARTÓZKODJ A PANASZKODÁSTÓL!(Amikor panaszkodni készülsz, csukd be a szemed, és idézzed fel azokat a pillanatokat, amikor Jézus örömet adott a szívedbe.)

5.)  TARTÓZKODJ A MEGBÁNTÁSTÓL, ÉS KESERŰSÉGTŐL!(Azon legyél, hogy megbocsáss mindazoknak, akik megbántottak valamivel.)

6.)  TARTÓZKODJ ATTÓL, HOGY SOK PÉNZT KÖLTSÉL!(Próbáld kiadásaidat 10 %-kal csökkenteni, és add oda a megtakarítást a szegényeknek.

7.)  HA EZEKET BETARTOD BŐSÉGES ÁLDÁSBAN LESZ RÉSZED!!

Végezetül: MIKOR PEDIG BÖJTÖLTÖK, NE LEGYEN KOMOR A NÉZÉSETEK, MINT A KÉPMUTATÓKÉ, AKIK ELTORZITJÁK ARCUKAT, HOGY LÁSSÁK AZ EMBEREK, HOGY ŐK BÖJTÖLNEK!   (Máté Evangéliuma.)