Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.

Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.

Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

 

Pünkösd, a Lélek ünnepe

 

„A szél ott fúj, ahol akar. Hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Ez áll mindarra, aki Lélekből született.” (Jn 3, 8).

 

Pünkösd - Az egyház születésnapja

Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. A tavasz legszebb ünnepe. A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra, amely ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára: Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon  (görögül pentekosté)  az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték. Megalakultak az első keresztény gyülekezetek.

 

 

Hasonlóan a Húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösd-szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé.  A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát, ma is élő hagyomány.

Ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák elôtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bô termésért, gyermekáldásért. A templomokban évrôl évre megemlékeztek errôl a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek.

 

      

 

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyg kétségbe, homályba:
Világító sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

 

Áprily Lajos: Rapsonné erdejében (részlet)

Pünkösd másodnapján
gyönyörű a hajnal,
hangos pünkösdölők
indulnak a dallal:
"A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
gyere bé, viloja,
szakassz egyet róla..."
Megindultunk mi is
frissen, kora reggel,
csilingelő szavú,
cifra gyermekekkel.
Százszor mondják a dalt,
soha el se vétik,
elkísértek vele
a falu végéig.

 

Arany János : Az ünneprontók (részlet)

Szép piros a pünkösd reggel,
Mintha tűzzel, Szentlélekkel
Menny-föld tele volna;
E napot fent s lent megülik.
E nap oly ragyogva nyílik;
Mint hajnali rózsa.

 

 

 

 

„Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – olvassuk a Bibliában (2Kor3,17).

Isten szabaddá akar tenni a bűntől. Ezért küldte el Jézust ebbe a világba, hogy bűneink terhét felvigye a keresztre, és bennünket soha többé ne nyomasszon. Amit Isten megbocsátott, azt Neked is meg kell bocsátanod „bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Isten úgy gondolkodott felőlünk, hogy a magunk dolgában döntsünk mi magunk. Szabadok vagyunk, hogy a nagy életre szóló döntéseinket meghozzuk. (Írta: Kósa Enikő - református lelkipásztor)

 

Isten soha nem fordul el tőlünk, mi vagyunk azok, akik visszaélünk szabadságunkkal, ám bármely percben visszaérhetünk az egység  harmóniájába. Isten nem ígérte, hogy nem ér soha semmi baj, bánat, de ígérte, ott lesz velünk minden bajban, hogy segítsen. A mi döntésünk, elfogadjuk-e, vagy elfordulunk Tőle.

 

 

 

 

 

 

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt – esedezés, esengés.
Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.
Csendesen várni – várni, hinni, kérni!
Aztán – boldog pünkösd utánba érni!

S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,
pünkösd után – Lélekkel telítetten,
pünkösd után – bátor tanúvá lenni,
pünkösd után – szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után – régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után – adni, adni, adni

 

 

József Attila: Pünkösd előtt

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak újabb csodára!

 

Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!

 

 

 

 

 

Piován Győző: Pünkösd

Ma is hirdetik az Igét
a pünkösdi tüzes nyelvek,
hogy részesei lehessünk
a mennyei szeretetnek.
Lelkesedő, erős hittel
ma is járják a világot,
- égi kincset hintve szerte, -
a hűséges tanítványok.

Ne csüggedj el, gyönge ember,
ha sújt nyomorúság, bánat,
az erősítő Szentlelket
Krisztus adta a világnak!
Azért küldötte az Atya,
hogy vigaszul melléd álljon,
s az ég felé vivő úton
győzhess minden akadályon.

A Szentlélek erejével
új édenkert nyílik itten;
de hit nélkül boldog élet
sem itt, sem odaát nincsen.
Az Atyánál úgy kaphatunk
örök üdvöt, égi helyet, -
ha szívünkbe zárjuk, amit
hirdetnek a tüzes nyelvek!

 

,,Piros pünkösd napján, mikor gyümölcs érik,
életed kalászát, angyalszemek nézik.
Ezüstös harmatot csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön, s vihar ki ne tépje.

Piros pünkösd napján, az Úr keres téged,
zúgó szelek szárnyán, Lelkét küldi néked.
Fogadd szeretettel, a mennyei lángot,
növeljen szívedben, hitet, boldogságot."

 

Hrabanus Maurus (776-856) :

Pünkösdi himnusz

 

Teremtő lélek, légy velünk!
Látogasd híveid szivét!
Töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.
 
Te, kit Védőnknek mondanak,
s mellénk a magas Ég adott!
Tűz, élő forrás, szeretet!
Te, lelkek lelki olaja!
 
Ajándékoddal hétszeres!
Te, ujj az Isten jobb kezén!
Te, kit az Atya megigért,
szavával áldod torkaink!
 
Gyújts fényt érzékeinkbe! Öntsd
szívünkbe szent szerelmedet!
S mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!
 
Ellenségünket űzzed el!
S a Békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.
 
Általad tudjuk az Atyát
s ismerjük, adjad, a Fiút!
Tebenned higgyük szellemét
mind a kettőnek végtelen.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényü Egyfia,
aki veled uralkodik,
ó, Lélek, minden századig!
 
(Ford.: Babits Mihály) 

 ,

A Szentháromság vasárnapja (Pünkösd utáni első vasárnap, Úrnapja előtt egy héttel ünnepeljük), (székelyföldi nevén kicsipünkösd) a kereszténység egyik nagyon lényeges ünnepe. Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé Az emberi tapasztalat, különösen a vallástörténeti kutatások rámutatnak arra, hogy minden vallást sajátos Isten-kép jellemez. Nem mellékes, hogy a vallásos ember ennek az Isten-képnek milyen vonásait hangsúlyozza: harcos, hatalmi tényezőket, vagy a jóság és harmónia jegyeit, hiszen ez döntően meghatározza az emberi magatartás normáit. A mai ünnep éppen a keresztény Isten-kép lényegét van hivatva hangsúlyozni. Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocinium egyenesen korjellemzővé válik.

A pápák sokáig vonakodtak, hogy külön ünneppel is megszenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul.

A Szentháromság kultusza a Tridentinum nyomán bontakozó barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jut. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének.

Az „Atyaisten"
Nem tudunk róla, hogy Jézus Krisztus előtt mások is nevezték volna Istent Atyának. A kereszténység egyik legismertebb imája, a "Mi Atyánk" is Jézustól származik. Jézus nyomán a keresztények Istent, pontosabban az Atyát, nem csak a teremtés Istenének tartják (deizmus), hanem gondviselő, szerető, és személyes Istennek hiszik.
A teremtésen túl az Atya rejtélyes módon jelen van a történelemben, elsősorban pedig a választott nép (Ábrahám utódai) történelmében. Keresztény meggyőződés szerint az Atya "Gondviselése" az üdvtörténet során végül az ószövetségi ígéretek beteljesedéséhez vezetett. Ezt leggyakrabban úgy fejezik ki, hogy az "idők teljességében" az Atya "elküldte" a Fiút, hogy "emberré legyen", és "kinyilatkoztassa" Isten igazi arcát.
Az Evangéliumok szerint az Atyát nem ismeri senki, csak a Fiú, akit az Atya küldött. A negyedik evangéliumban Jézus azt állítja magáról, hogy ő és az Atya egyek, és hogy ebbe az egységbe kapcsolódik be mindenki, aki követi Jézust.

A Szentlélek

A kereszténység tanítása szerint a Szentháromság egy Isten három személyének az egyike.
A Szentháromságban hívő keresztények szerint a Szentlélek „valóságos személy”, a nyugati keresztények szerint az Atyától és a Fiútól (Jézus Krisztus), a keleti keresztények szerint pedig az Atyától származik („az Atyától, a Fiú által”). Ez vezetett el az ún. filioque-vitához, mely 1054-ben a keleti s nyugati keresztények közötti szakadás egyik okává vált.

Az Atya és a Fiú azért küldte el a Szentlelket a Földre, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét felemelje (fölmagasztalja), és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra.
A Biblia szerint a Szentlélek ellen elkövetett bűnökre nincs bűnbocsánat. A Szent Szellem tette képessé Jézust, hogy betegeket gyógyítson, démonokat űzzön, halottakat támasszon fel és hirdesse Isten országát. Ő alakítja ki az emberekben – az Isteni Igével egységben – a megtérést és az újjászületést és ő teszi valóságossá a hívőkben a megváltás ajándékait. Legfontosabb tevékenységei: vezet, tanít, vígasztal és bizonyságot tesz Jézus Krisztusról.