Hajnal Anna:  Szeptember

 

Édes, édes most a nap,

bor van benn, vagy méz?

első csókban nyár és ősz

kéken összenéz.

Mámoros a levegő

lenge tánc a fény,

senki sincs ki ellenáll,

hősebb legyek én?

 

S vajjon hősebb aki sír?

jobb-e aki fáj?

melyik hűség igazabb?

s már felel a táj -

gesztenyéken rőt levél

s második virág,

zsenge bimbók és avar,

bolond a világ?

 

Te is becsapod szívem

súlyod, bánatod?

mind ledobtad mit a sors

orvul rád rakott

s úgy perdülsz most táncosan

mint kit szél kavar,

álljak? fussak? melyik több?

honnan e zavar?

 

Új virágzás és gyümölcs

vegyül itt, mohó,

kecskerágó, bodza is

mind csupa bogyó

s mire kóró lesz a zöld

csipkerózsaág

virít majd a csitkenye

kihívó virág,

gúnyos, piros üzenet

mire jön a tél,

csattogó fehér fogától

senki sincs ki fél.

Hári János minden fa,

dicsekvő legény,

messze van még tél és fagy,

hencegjen szegény.

 

Te is hősködj ma szívem,

hidd a vágy, a nyár

örökké tart, jó kaland,

s mindig útra vár -

s feledd, feledd hogy a vég

mindig siri hó,

ahol annyi vágy után

megpihenni jó.

 

    

  

 

 

Dsida Jenő: Ősz

 

Mért van, hogy a szívem

Csupa, csupa bánat? -

Siratom halálát

A gyönyörű nyárnak.

 

Siratom halálát

A hulló levélnek,

Lassú hervadását

A virágos rétnek.

 

Siratom halálát

Égő forró könnyel...

...Csicsergő madárdal

Tavaszi virággal

Csak még egyszer jöjj el!

 

 

 

 

" Ha nincs öröm, csak keresni kell:

Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról,

Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról."

(Elenor Hodgman Porter)

 

 

"Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél."

(Elizabeth Lawrence)