Ne feledjük: Október 6.

Az "Aradi Vértanúk" és a Magyarok Gyásznapja!

 

A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. Kivezetve a magyarságot a középkori feudális viszonyok közül. A magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza.

 

A KIVÉGZÉS ELŐTT ELHANGZOTT UTOLSÓ MONDATOK, ILLETVE LEVELÜK IDÉZETEI:

 

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

-             Ő volt a legfiatalabb aradi vértanú, kivégzésekor alig 30 éves. Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. 1848 őszén Temesvárra rendelték, ahol önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. Bátorságáért 1849. áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, melyek elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Görgey személyes jó barátjának mondhatta magát.

 

Damjanich János: Már azt hittem, hogy én leszek az utolsó, holott a harcban mindenütt én voltam az első.

             Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban. 1849. április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait.

 

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

             Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, 1839-ban a nemesi testőrséghez került, ahol erődítés elméleteket oktatott. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. A harcok alatt Komáromban a vár erődítését, kiépítését szervezte meg, majd a budai várban szolgált, végül Szegedre rendelték, hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.

 

Aulich Lajos: (hadügyminiszter) Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.

             Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett.

 

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

-           Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban. 1849. április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait.

 

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

            Örmény származású magyar nemesi családban született. Fiatalon lett katona. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával.

 

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

             Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitüntette magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen.

 

Nagysándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Isten ítélőszéke elé.

              Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett.

 

Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

             Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte.

 

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

              Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert.

 

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

            Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában.

 

Poeltenberg Ernő: Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog. Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!

             Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Összesen 18 éve szolgált már tisztként a császári seregben, amikor kitört a szabadságharc. A kápolnai csatában kitüntette magát. 1849. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka lett ezredesként, majd június 2-án tábornokká léptették elő. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok.

 

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

             Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában.

Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket.

 

Ady Endre: Október 6.

 

Őszi napnak mosolygása,

Őszi rózsa hervadása,

Őszi szélnek bús keserve

Egy-egy könny a szentelt helyre,

Hol megváltott - hősi áron -

Becsületet, dicsőséget

Az aradi tizenhárom.

 

Az aradi Golgotára

Ráragyog a nap sugára,

Oda hull az őszi rózsa,

Hulló levél búcsúcsókja;

Bánat sír a száraz ágon,

Ott alussza csendes álmát

Az aradi tizenhárom.

 

Őszi napnak csendes fénye,

Tűzz reá a fényes égre,

Bús szívünknek enyhe fényed

Adjon nyugvást, békességet;

Sugáridon szellem járjon

S keressen fel küzdelminkben

Az aradi tizenhárom.